2017. január 31-én 14.00 órakor a debreceni Nagytemplomban került sor a Reformáció Emlékév egyházi megnyitásra. Erre a napra hirdette meg a Debreceni Református Kollégium az ún. Bibliaolvasó Napot, melyre a Kárpát-medence 69 református iskolája jelentkezett. Iskolánk is csatlakozott ehhez a felhíváshoz, amely egyben a REFORMÁCIÓ 500 rendezvénysorozat országos és iskolai nyitónapja is volt.
Az Ótemplomban tartott nyitó áhítat után , a gimnáziumban folytattuk hittan-, magyar-, történelem-, rajzórákon a kijelölt igeszakaszok felolvasását. Nagy örömünkre szolgált, hogy a diákok komolyan vették ennek a napnak a jelentőségét, figyeltek, érdeklődtek. A tanáraink magyarázatot fűztek a bibliai részekhez, a kisgimnazistáknál készültek rajzok és drámapedagógiai feldolgozás is.
A következő iskolai programjainkat az iskolatörténeti vetélkedőt, valamint a zsoltárillusztrációs és könyvtárunk kincseiből készülő fotópályázatunkat is, a Reformáció 500. évfordulója jegyében rendezzük.
„A 16. századi reformátorok vallották, hogy az ember üdvösségének alapja nem a külsőségekben megnyilvánuló egyházi hagyomány vagy a jócselekedetek, hanem a személyes hit, amely Isten kegyelmi ajándéka. Mivel a hit hallásból van, szorgalmazták a Szentírás nemzeti nyelvekre történő fordítását. A Biblia egyéni olvasása és gyülekezeti magyarázata azonban írni-olvasni tudó embereket kívánt, ezért a reformáció fölkarolta az iskolázás és az ekkor elterjedő nyomdászat ügyét is. A 16. század legtöbb nyomdai terméke hazánkban is bibliafordítás, bibliamagyarázat, énekeskönyv, a hitigazságokat tárgyaló katekizmus vagy más keresztyén szellemű tankönyv volt. A biblikus műveltség a társadalom egészét, a közerkölcsöt, a kultúrát, sőt még a gazdaságot és a politikát is átformálta. Áttételesen még a római katolikus egyházra is hatott, amely a reformáció kihívására fokozatosan szintén megújult. A reformáció nyomán megerősödő olvasási kultúra és a biblikus műveltség így vált egész Európa közös örökségévé.
Az első teljes magyar nyelvű bibliafordítás 1590-ben Vizsolyban jelent meg Károlyi Gáspár és munkatársai fordításában. Máig ez a legnagyobb példányszámban kiadott magyar nyelvű könyv, amely nemcsak elődeink egyéni hitéletének jelentette alapját, hanem közösségi, nemzeti tudatunkat is formálta. A hagyomány szerint Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 26-szor olvasta végig a Szentírást, I. Rákóczi György az Ószövetséget 13-szor, az Újszövetséget pedig 32-szer olvasta el. Nemzeti Himnuszunkban Kölcsey az ószövetségi próféták hangján idézi meg a magyar nép zivataros századait: „Haj, de bűneink miatt gyúlt harag kebledben”, s ugyanitt a költő a zsoltáros lelkületével kéri Istent, hogy „jó kedv”-e „bőséggel” áradjon a magyar nép felé. A Biblia hatása ezen kívül olyan kiváló magyar gondolkodók alkotásaiban ismerhető fel, mint Szenci Molnár Albert, Arany János, Munkácsy Mihály, Ady Endre, Babits Mihály, Kodály Zoltán vagy Szabó Magda.
A Szentírásnak a közelmúltban modern magyar fordításai is születtek, sőt ma már a Biblia szövege a legmodernebb adathordozók útján is elérhető. Ennek ellenére az elődeink által gyakorolt rendszeres és elmélyült bibliaolvasás halványulóban van. A mai „Bibliaolvasó nap” szeretné ráirányítani a figyelmet a bibliaolvasás és ezen túl általában az olvasás – sőt leginkább a közösségben történő hangos olvasás – ma is megtapasztalható lelki és szellemi áldásaira. Hisszük, hogy ezzel méltóképpen járulhatunk hozzá a reformáció 500. évfordulójának ünnepléséhez.”
(Részlet a Zsinati Oktatási Iroda leveléből)
