Aradi biciklitúra
Írta: Medve Réka Csenge
Iskolánk hagyományához hűen végzős tanulóink idén is kitekertek közösen Aradra. Fári Bence 12/A osztályos tanuló egy interjú keretében beszámolt nekünk az idei túráról.
Hányan vettetek részt a túrán?
Összesen 12 bethlenes tanuló, illetve a három kisérő tanár, Nyáry József tanár úr, Szabó Ildikó tanárnő és Papp László tanár úr.
Voltak-e diákok más évfolyamokból is?
Voltak mind a 10. mind a 11. évfolyamból is.
Milyen biciklikkel mentetek?
-Mindenki a saját biciklijével ment, túra előtt pedig volt egy próbabiciklizés. Az iskolánknak van a Drótszamárral kapcsolata, így ők biztosítottak nekünk szerszámokat és cseregumikat.
Mi volt az útvonal?
-Reggel nyolckor indultunk a Bethlentől, és az első megállónk az erzsébeti szélmalomnál volt. Onnan Tótkomlós felé vettük az irányt, ahol megálltunk enni-inni. Ezután mentünk Mezőhegyesre, és megnéztük az állami ménesbirtokot, majd megebédeltünk egy vendéglőben. Innen már csak egy megálló volt hátra a határ előtt, ami a battonyai gázrobbanás emlékhelye volt. Battonyánál átkeltünk a határon, ezután már csak egyszer álltunk meg Arad előtt.
Hol szálltatok meg?
-Aradon egy magyar kollégiumban, nem messze a város központjától.
Hogyan kommunikáltatok a helyi emberekkel?
-Hát igazából megértették azt, amit magyarul mondtunk nekik, de románul válaszoltak vissza, de voltak páran, akik magyar származásuk miatt magyarul is tudtak válaszolni. Ha viszont angolul szóltunk hozzájuk, angolul kaptunk választ.
Mik voltak a programok az első napon?
-Első napon, elkerékpároztunk Vásárhelyről Aradra. Amikor megérkeztünk, megnéztük az UTA stadionját, aminek magyar kötődése van. Majd a szállásunkra mentünk, de előtte még megvacsoráztunk egy kis önkiszolgáló étteremben. Este közösségi tevékenységeket folytattunk, együtt játszottunk, zenéltünk és beszélgettünk.
Mik voltak a programok a második napon?
-Reggel 7:30-kor felkeltünk, és közösen megreggeliztünk. Ezután elmentünk városnéző sétára, de végig esett az eső. Annyira egyébként nem zavart minket, megnéztünk egy-egy fontosabb dolgot, mint például a főteret, ahol az aradi Szabadságszobor állt. Ezt a szobrot régen, Trianon után az új román hatalom a bezáratta az aradi várba, és sok évig ott volt. Aztán nyolcvan év múlva kiszabadították, és úgy döntöttek, hogy visszahelyezik egy másik térre. Utána megnéztük, hogy Munkácsy hol tanult, és megnézegettük a templomokat, például a Minorita Templomot.
Illetve elmentünk a Maros partjára és megkoszorúztuk Tóth Sándor sírját. Ő egy hódmezővásárhelyi teherautósofőr volt, aki 1989-ben szállítmányt vitt a Romániába a forradalom idején, de lelőtték őt vezetés közben. Ha jól tudom, Tóth Sándor fia ott volt az első aradi biciklis túrán, és azóta minden évben megkoszorúzzuk az emlékére állított kopjafát. Betértünk Aradon a belvárosi református templomba, ahol beszélgettünk a lelkész úrral, és vártuk, hogy elálljon a szakadó eső. A szálláson gyorsan átöltöztünk, majd mentünk a Vesztőhelyre, ahol két végzős diák és Papp László tanár úr koszorúzott. Ezután siettünk a gyászmisére, amely a Minorita Templomban volt. A mise után körmenet következett, a résztvevők együtt mentek megemlékezni a vértanúkról. Itt főleg politikai beszédek hangzottak el. Vacsora után bementünk a Lolita nevű magyar cukrászdába, ahova Nyáry József tanár úr mindig betér, hogyha arra jár.
Mik voltak a programok a harmadik napon?
-Kimentünk Világosra biciklivel, ami kb. 40 km-re volt Aradtól. A merészebbek feltekertek a várhoz, a csapat másik fele pedig autóval jutott fel. Fent a világosi fegyverletételről beszélgettünk. Onnan mentünk ebédelni, közben történt egy defekt, de egyébként ez volt az egyetlen alkalom, hogy baj lett volna bármelyik biciklivel. Aztán a bicikliket felpakoltuk a kocsikba, majd hazajöttünk autóval.
Összességében milyen élmény volt? -Felfrissítő. Számomra meglepő volt, hogy nem éreztem annyira soknak azt a 100 kilométert, amit első nap bicikliztünk. Jó volt megemlékezni a vértanúinkról, és folytatni iskolánk sokéves hagyományát. Nagyon megható volt ilyen közel kerülni a múltunkhoz, ami mostanra már másik országban van.
Összességében milyen élmény volt?
-Felfrissítő. Számomra meglepő volt, hogy nem éreztem annyira soknak azt a 100 kilométert, amit első nap bicikliztünk. Jó volt megemlékezni a vértanúinkról, és folytatni iskolánk sokéves hagyományát. Nagyon megható volt ilyen közel kerülni a múltunkhoz, ami mostanra már másik országban van.
Gólyák a Bethlenben
Írta: Dombóvári Nándor
Mint minden tanévben, idén is sok új diák kezdi meg tanulmányait a gimnáziumunkban. Az 5.A, 9.B és a 9.C osztályokat mind új diákok alkotják. Velük beszélgettem nemrég.
Tóth Barnabás és Molnár Gréta Hanna 5.A osztályos tanulók. Barnabás a Szegedi Arany János Általános Iskola tanulója volt, és Szegedre menet nap-mint nap látta az iskolát, ami kívül-belül tetszik neki. Gréta a Kertvárosi iskolába járt. Ottani barátnője jelentkezett a Bethlenbe és emiatt ő is kedvet kapott. Elment a Kis tudós táborba, ami végképp meggyőzte. Az tanulnivalókat megszokták, nehezebb tanagyagra és több tanórára számítottak. Osztálytársaik nevét már megjegyezték, beilleszkedtek és barátokat szereztek. Már nagyjából a termeket is megtalálják.
A 9.B osztályból Kmoskó Lili és Bíró Noémi adtak interjút. Lili a Szent Istvánból jött, Noémi pedig Mindszentről, a Bethlent egy jó lehetőségnek tartották. Lilinek számos családtagja és rokona járt a Bethlenbe, tőlük sok jót hallott az intézményről, ez is hozzájárult ahhoz, hogy ide jött. Noéminek a tanárai ajánlották iskolánkat. Több elképzelése volt, eredetileg nem a Bethlen volt az elsődleges cél, de a nyílt napon való részvétel után meggondolta magát. Mindketten részt vettek a gólyanapon, amire augusztus 29-én került sor. Ez áhítattal indult a művészeti teremben, utána a diákok egy ideiglenes terembe mentek. Bemutatkoztak, tanári kísérettel körbevezették őket az iskolában, emellett a tankönyveket is ezen a napon kapták meg. Tájékozódni már ők is jól tudnak, a neveket az első hét környékén megjegyezték.
Bihari Kamilla és Gyovai Csilla 9.C osztályos tanulóknak már a gólyanapon elnyerte a tetszését az iskola. Nagy elvárásaik voltak a tanulmányokkal, a hitélettel, valamint a közöséggel kapcsolatban, de ezeknek az elvárásainak megfelelt a Bethlen. Az utóbbi időszak gyorsan eltelt számára, örültek, hogy új embereket ismerhettek meg. Állításuk szerint az osztályukkal jó csapatot alkotnak.
Az osztályok összetétele változatos, algyői, mindszenti, szegedi és hódmezővásárhelyi iskolákból egyaránt jöttek diákok. Remélhetőleg hat beszélgetőtársamat ki lehet vetíteni az osztályokra is, és minden új diák komfortosan érzi itt magát.
A lelki egészség világnapja
Írta: Varga Dóra Sarolta
Október 10-én volt a lelki egészség világnapja, melynek apropójából Zsarkó Beátával, iskolánk pszichológusával beszélgettem.
Hogyan lehet a saját lelki egészségünket fenntartani?
Ez fontos kérdés, főleg azért, mert, ha ezzel foglalkozunk, bizonyos esetekben megelőzhetők vagy enyhíthetők a mentális zavarok. A mentális zavarok kialakulásában sok tényező játszik szerepet. Egyrészt a tartós és erős stressz; illetve bármilyen trauma vagy toxikus környezet (mérgező kapcsolat, rossz munkakörülmények, bántalmazó osztályközösség); másrészt az öröklődés (pl.: ha egy családban a felmenők között halmozottan előfordult valamiféle mentális zavar, akkor valószínű, hogy az idegrendszer sérülékenyebb, így nagyobb a rizikó a mentális zavarok kialakulására).
Szerencsére számos dolgot tehetünk mentális egészségünkért. Fontos, hogy törekedjünk az egészséges életmódra, tudjunk eleget aludni, pihenni, és fizikailag aktívak legyünk. Ezeket a dolgokat gyakran alábecsüljük, pedig rendkívül fontosak. Néhány stresszcsökkentő technika elsajátítása és rendszeres használata szintén hasznos lehet. Ezeket nem csupán pszichológus tudja megtanítani, vannak már jó önsegítő kiadványok, videók, amelyek interneten is elérhetők. Fontos az is, hogy legyenek egészséges emberi kapcsolataink.
Szükségünk van arra, hogy a szülővel, vagy más közel álló felnőttel való bizalmas kapcsolatunk mellett ki tudjunk alakítani mély, tartalmas kapcsolatot kortársakkal is. Ez lehetőséget tud adni a nehézségeink megosztásában, segítségkérésben vagy egyszerűen csak „panaszkodni”.
Illetve fontos védőfaktor lehet még az is, ha ki tudunk alakítani egy megfelelő időgazdálkodást. Ez azért lényeges, mert jelentős stresszforrás az, ha nem osztjuk be megfelelően az időnket, elkalkuláljuk magunkat, utolsó pillanatra hagyunk dolgokat, illetve tologatjuk a határidőket.
Azt tartja a mondás, hogy „Ép testben ép lélek”. Hogyan értelmezhető ez pszichológus szemmel?
Bizonyos szempontból igaz, de némi kiegészítéssel, árnyalással. Hiszen pl. egy mozgássérült személy is lehet boldog, kiegyensúlyozott, pozitív énképpel rendelkező. Ehhez azonban megfelelő környezetre, önelfogadásra, önismeretre van szüksége. Az viszont abszolút igaz, hogy a testi és lelki jóllét kölcsönösen hatnak egymásra. Ebből kifolyólag, ha mentálisan nem vagyunk jól, akkor ez hosszabb – rövidebb idő után testi tüneteket, vagyis pszichoszomatikus betegségeket okozhat.
A lelki egészség fenntartásához fontos, hogy megfelelő családi és baráti háttérrel rendelkezzünk. Mi van akkor, ha ez nincs meg egy olyan embernek, aki valamilyen mentális zavarral küzd?
Természetesen annak a személynek ez nagyon nehéz, de szerencsére kevés olyan ember van, akinek semmiféle kapcsolódása nincs. Azonban, ha valaki mégis gyenge kapcsolati hálóval rendelkezik, akkor nagy segítség lehet pl. egy önsegítő vagy terápiás célú csoporthoz való csatlakozás. Illetve a közösségi média egyes célzott csoportjai is segíthetnek, ahol tud hasonló problémákkal küzdő emberekkel beszélgetni. Ezekben az online terekben szerencsére legtöbbször tagként szakemberek is jelen vannak. Ezen felül vannak telefonos lelkisegély-szolgálatok, fórumvonalak, ahol jellemzően képzett szakemberekkel/operátorokkal tudunk beszélgetni. Ezek nagy segítséget jelenhetnek, esetenként életet is menthetnek.
Ha már szóba jöttek a telefonos lelkisegély-szolgálatok, ajánlja is ezeket esetleg egy-egy embernek?
Többször előfordult már, hogy ajánlottam, elsősorban olyanoknak, akik valamilyen okból nem tudnak pszichológushoz eljutni (pl.: anyagi nehézségek, probléma felvállalásától való félelem, anonimitás igénye), vagy úgy érzik, hogy azonnali támogatásra van szükségük (pl.: krízis stb.). Illetve abban is segíthet néhányaknak, hogy a segítségkérés első lépéseként könnyebb felhívni egy telefonszámot, ahol anonim módon beszélhet a gondjairól. Azután pedig elképzelhető, hogy könnyebben keres majd fel személyesen is szakembert.
Hozzátartozik a lelki egészséghez az önismeret és önelfogadás is. Ezeket hogyan tudjuk fejleszteni vagy akár segíteni valakinek ebben?
Ez tényleg nagyon fontos, ugyanis úgy tudjuk elfogadni és pozitívan értékelni magunkat, ha ismerjük saját magunkat, saját erősségeinket és nehézségeinket, sajátosságainkat és értékrendünket. A mentális jóllétünkhöz pedig elengedhetetlen, hogy egészséges, pozitív énképünk legyen. Azt gondolom, hogy az életünk minden mozzanata hozzáad az önismeretünkhöz. Talán mondhatjuk azt, hogy a legintenzívebb önismereti tapasztalatainkat a kapcsolataink révén szerezzük. De segíthet ebben nekünk a rendszeres naplóírás, illetve 1-1 film vagy könyv élménye is hozzáadhat önismeretünkhöz.
Honnan eredhet valakinek az önbizalomhiánya?
Számos oka lehet az alacsony önértékelésnek. Leggyakrabban pl gyermekkori elhanyagolás; mások vagy magunk túlzó elvárásai; mérgező kapcsolatok, (kortárs)bántalmazás mind szerepet játszhatnak a kialakulásában. Emellett pedig a serdülőkor szinte természetes velejárója is, amely az identitás alakulásának folyamatában szinte elkerülhetetlen.
Ha már református iskolában vagyunk, fontos lehet tudni azt is, hogy maga a vallásosság mennyire tud egy embernek segíteni?
A vallás (és a spiritualitás) tud segíteni, ahogyan nehezítő, akadályozó is lehet. Ha valamilyen hitközösséghez tartozik az ember, annak önmagában van egy megtartó ereje (bár ez szinte bármilyen közösségre igaz lehet). Emellett sok olyan vallási közösség van, ahol rendszeresen szerveznek valamilyen közösségi programot, és így minőségi időt tölthetnek el másokkal. Ilyen szempontból értékes erőforrás lehet a nehézségek leküzdésében. Nehézség akkor adódhat, ha valaki a hitet „túlzásba viszi” („túltér”), mely a személyiségben is okozhat torzulásokat. Illetve az, ha pl. az egyes mentális zavarok hátterében vallási, hitbéli okokat tulajdonítanak, megnehezíti vagy ellehetetleníti az érintett személy szakemberhez kerülését is.
A közösségi média világa hogyan és mennyire befolyásolja a lelki egészségünket és saját magunk megítélését?
Nagyon erőteljesen, és legtöbbször rendkívül negatívan. Egyrészt sokkal nagyobb a kockázata annak, hogy online bántalmazás áldozatává válunk. Másrészt pedig be kell látnunk, hogy a közösségi médián megosztott tartalmak nagyon gyakran irreális elvárásokat és valótlan, elérhetetlen ideálokat állítanak elénk. És bár többnyire tudatában vagyunk annak, hogy az ott látottak mindössze egy szép „kirakat”, és nem a valóság, ennek ellenére mégis lépten-nyomon az ott látottakat tekintjük elérendő mércének, összehasonlítási alapnak.
Ha a közvetlen közelünkben küzd valaki mentális zavarral, akkor neki hogyan tudunk segíteni, azon kívül, hogy mondjuk neki, hogy kérje szakember segítségét?
Nyilván az a legszerencsésebb, ha sikerül valahogyan eljuttatni a személyt szakemberhez. Ha közelebbi a kapcsolatunk vele, akkor az, hogy valódi odafigyeléssel és együttérzéssel meghallgatjuk a problémáit, aggodalmait, valóban segíthet. Ha esetleg mi is voltunk már hasonlóan nehéz helyzetben, akkor esetleg megoszthatjuk vele, hogy nekünk mi segített olyankor.
Az emberekben gyakran felmerülnek ezzel kapcsolatban félelmek vagy előítéletek. Ezeket hogyan lehet leküzdeni?
Ezen a téren szerintem még nagyon sok teendőnk van társadalmi és egyéni szinten is. A különböző világnapok, prevenciós programok, kampányok, edukációs célú műsorok, interjúk, plakátok, stb. elsősorban azt a célt szolgálnák, hogy értékítélet mentesen lehessen a mentális zavarokról beszélni. Ne legyen tabu a téma, és ne – vagy kevésbé – legyenek előítéletesek az emberek, illetve próbáljuk megszűntetni a társadalom különféle csoportjait érő stigmákat. Ebben a közösségi médiának is kiemelt szerepe és hatása lehet: megfelelően célzott tartalmak képesek erősíteni azt, hogy igenis lehet és kell ezekről a témákról nyíltan, őszintén beszélni.
