Cserediákok pécsett
Készítette: Fári Bence és Nagy-Sztancsik Ádám
Néhány bethlenes diáknak megadatott a lehetőség, hogy egy hetet tölthessenek a Pécsi Református Gimnáziumban cserediákként. Erről kérdeztük Huszár Hunort a 10/a –ból.
Hogy jött a lehetőség?
Igazából a lehetőséget osztályfőnököm közvetítésével kaptam meg, mivel ő mondta, hogy valaki visszamondta az utat, így rám gondolt, úgyhogy éltem a lehetőséggel.
Milyen volt Pécs? Mit néztetek meg?
Pécs gyönyörű város, de tényleg. Megnéztünk a kollégium melletti levéltárat, ahol több száz éves leveleket nézhettünk meg, elemeztünk, illetve sok mindent megtudtunk az ezen papírok csoportosításáról is. Voltunk még a Pécsi Székesegyházban is, ahol megtudtuk hogy eme hatalmas építmény elődjét 1009-ben István király alapította. Felmentünk az épület tornyába is, ahol az egész városra nyíló csodálatos tájképek fogadtak minket. Ezenkívül egy túra is várt ránk, amely a TV-toronyba vezetett. Az út rögös volt, de láttuk magunk előtt a célt. (Az erdőt leszámítva, ami mindent eltakart)
Mi az ottani és a mi iskolánk közti különbség/hasonlóság? Milyen volt a koleszos élet?
Az észrevételeim alapján a tanítás hasonlóan zajlik. (Egyébként a nyelvi termek zárása szerintem országos kiterjedésű lett.) A tanárok kedvesek voltak, a reggeli áhítatok hosszabbak voltak, viszont ott nem a templomban, hanem a gimi aulájában tartották. (Ott több áhítat is volt a héten ). Az ottani koleszban mellesleg sokkal nagyobbak a szobák. A pécsi közösség is jó volt, illetve a 3. emeleti társalgó szoba ahol volt csocsó, billiárd, pingpong (Szathmáry upgrade csomagba várjuk). Meg hát nem utolsó sorban megismerhettem csodálatos embereket, akikkel azelőtt nem beszéltem, és természetesen Pásztor Sándor tanár urat, aki nagyon jó fej volt.
A tantárgyak tekintetében van különbség?
̶ Igen. Ez főleg a hitoktatásban mutatkozik meg. Nálunk három olyan tantárgyat tanítanak, amely a lelki egészségről szól, vagy ahhoz áll legközelebb. Az első ilyen tantárgy a hittan. Mi csak bibliaismeretet tanulunk hittan órán. Ezen az órán nagyon komolyan megkövetelik a leadott anyag megtanulását. A második óra a lelki egészség. Ezen az órán az iskola lelkészének vezetésével különböző témákról beszélgetünk. A lelkésznek bármilyen problémánkat elmondhatjuk. Ez egy olyan óra, ahol nem nagyon írunk dolgozatot, inkább csak beszélgetünk. A harmadik ilyen tárgy a pszichológia. Ezen az órán többnyire az agyunk működéséről, illetve a tanulásról tanulunk. Kissé hasonlít a tanulásmódszertanra. Ezen az órán is komoly dolgozatokat íratnak velünk.
̶ Hogyan osztályoznak Romániában?
̶̶ Romániában 1-től 10-ig adnak osztályzatokat. Az első négy jegy bukás. Minden jegyünk százszázalékos súllyal számít bele az átlagunkba. A dolgozatok osztályzása pontrendszer szerint működik. A dolgozataink száz pontosak, ahány pontot elérünk, annyi százalékos lesz a dolgozatunk.
̶ Hogy működnek a mulasztások? Hány mulasztás után lesz következményük és mi az?
̶ Húsz óra hiányzás után kapunk egy jeggyel rosszabb magatartás jegyet. A szülők ugyanúgy öt napot igazolhatnak.
̶ Van nálatok is iskolaújság? Ha igen, hogyan működik?
̶ Igen, van. Évente egyszer adnak ki egy viszonylag nagy terjedelmű számot, melyből minden diák kap egy példányt. Az újságot a körülbelül 4-6 diákból álló szerkesztőség állítja össze.
– Köszönjük a beszélgetést!
Vers
Baleset lelkem kertjében
Hideg szél fúj,
Testem megborzong,
Vészjósló búcsút,
Fülembe suttog.
Csekély libabőr díszíti
Sápatag, száraz bőröm,
Szám lila és rózsaszín,
Sálam magam köré öltöm.
Magam alá dermedek,
Íriszeim a füvet kémlelik,
Virágot lesve, reménykedve,
Nyugtalan kutatok megint.
Meg is van! Ó, de szép!
Le is hajolok, szemeim csillognak,
Ujjaimat gyengéden fonom köré,
Majd határozottan rántok rajta.
S ama konok virág,
Morcosan ejtett rajtam sebet,
Mar, csíp a vékony vágás,
És nemcsak vér ömlik sebesen.
Lesütött, reményvesztett
Kis tükrök az orcámon,
Minduntalan terelem figyelmem,
Csak ne kelljen látni a virágot.
Én mégis, legbelül vágyok rá,
Adok hát néki időt, s egyebet,
Kedvem izgalomban áll,
Akár csak egy gyermek.
A vers szerzője Kiss Zsófia.
Zsófi eredményesen szerepelt az Irodalmi Rádió költői pályázatán, melynek címe Az év diák költője volt. Versét beválogatták, és megjelent nyomtatásban, az Irodalmi Rádió által kiadott kötetben.
Gratulálunk, további sikereket kívánunk!
Vendégek Kolozsvárról
Írta: Szalai Sára
Áprilisban két cserediák érkezett iskolánkba Fülöp Gergő és Dénes Tamás, mindketten a Kolozsvári Református Kollégium képviseletében. A Bethlenben eltöltött idejükről, illetve saját gimnáziumuk és a Bethlen közötti különbségekről beszélgettünk.
̶ Milyen programokon vettetek részt az iskolánkban eltöltött idő alatt?
̶ Az első napon közös kirándulásra mentünk a 10. C osztállyal a mártélyi tanösvényre, ahol kiváló hangulatban telt az idő. Az azt követő napon szintén Mártélyon kirándultunk, azonban most egy összesen kilenc főből álló csapattal vettünk részt a Prikler György tanár úr által szervezett evezésen. Számunkra ez újdonság volt, hiszen még soha nem eveztünk.
Szerdán az egyik tizedik évfolyamos angolos csoporttal a hódmezővásárhelyi múzeumot látogattuk meg, ahol kisebb csoportokban kellett megoldanunk pár érdekes feladatot.
Csütörtökön már messzebbre utaztunk. Szintén a 10. C osztállyal vettünk részt egy a Budapesti Műszaki Egyetemet bemutató programon. Ez is rendkívül érdekes volt, hiszen még nem jártunk egyetem bemutatáson.
Pénteken a Bethlen-est előadásait néztük meg. Nagyon tetszett, a műsor igazán szép és kreatív volt. Leginkább a Hamlet futurisztikus változata tetszett.
̶ Kolozsvár manapság már Romániához tartozik, de rengeteg magyar lakja; Erdély fővárosaként is szokás emlegetni. Milyen mértékben használják a magyar nyelvet?
̶ Az üzletekben többnyire magyarul beszélnek, illetve az iskolánk is magyar anyanyelvű.
̶ Milyen a román nyelvtudásotok? Elvárás, hogy beszéljétek a román nyelvet?
̶ Annyira beszélünk románul, hogy meg tudjuk értetni magunkat. Tizenkettedik év végén érettségiznünk kell román nyelvből.
̶ Miért választottátok a kollégista életet?
̶ Mindketten nagyon messze lakunk, nagyjából másfél órányira. Ezen kívül a Református Kollégium az egyik legmagasabb színvonalú iskola, ráadásul egyike azon kevés intézményeknek, ahol magyarul tanulhatunk.
Milyen kollégistának lenni a ti iskolátokban?
̶ A mi iskolánkban nincs egyben a fiúk és a lányok kollégiuma. A fiúk kollégiuma az iskolaépületből nyílik, a lányoké pedig egy teljesen másik épületben van, ami tömegközlekedéssel pár percre található az iskolától. A takarodó fél tizenegykor van, és hét órakor ébresztenek minket. Ezen kívül a konyhánk is nagyon jól felszerelt. Általában háromtól hatig van kimenőnk.
̶̶ Milyen programok vannak az iskolátokban? Kik szervezik ezeket?
̶ Többféle programunk is van. Rendszeresen rendezünk úgynevezett társas estet. Ez leginkább egy klubra hasonlít; társasjátékozunk és beszélgetünk. Az iskola zenekara is fel szokott lépni. Évente egyszer szoktuk megrendezni a kintlakók-bentlakók éjszakáját. Ilyenkor azok a diákok is bent alhatnak a kollégiumban, akik nem kollégisták. Általában itt sem az alvásé a főszerep: társasjátékozunk, beszélgetünk, kareokizunk vagy just dance-szezünk. Ezeken kívül az iskolában vitakört is tartunk. A programokat a diákpresbitérium szervezi, melyben minden osztály három fővel képviselteti magát.
̶ Milyen különbségek vannak a két iskola között?
̶ Mindkét iskola nagy múlttal és komoly hagyományokkal rendelkezik, ennek ellenére rengeteg különbség van a két intézmény között. A Bethlenben sokkal közvetlenebbek a tanárok, és a tananyag is egyszerűbb. Romániában ötven percesek a tanórák, de a szünetek tízpercesek, kivéve a nagyszünetet, ami húsz perc.
̶ Milyen szakokon lehet tanulni az iskolátokban?
̶ Három tagozat van az iskolánkban: biológia-kémia, társadalomtudomány, ahol a történelem oktatás a leghangsúlyosabb, illetve teológia.
Kolozsvári vendégdiákjaink, Dénes Tamás és Fülöp Gergő. ( A fotót Molnár Márton jóvoltából kaptuk.)
Vendégségben Erdélyben
Írta: Láda Kincső és Lázár Borbála Viola
Iskolánkból két 10. C osztályos diák (Bélteki Teó és Csóri Zsombor) egy cserediák programon vett részt. A Kolozsvári Református Kollégium lakói lettek egy hétig, Erdélyben. Élményeikről, tapasztalataikról kérdeztük őket.
Mikor és milyen program keretében voltatok Erdélyben?
Teó, Zsombor: Ez egy cserediák program volt, amely már régóta létezik a Kolozsvári Református Kollégium és Magyarország több református iskolája között. Voltak más magyar városokból is diákok, például Gödöllőről, Sárospatakról és Tatabányáról is.
Milyen programokon vettetek részt, milyen természeti helyeken jártatok?
Teó, Zsombor: Alapvetően az egész hét egy természetvédelmi hét volt, ahol a környezetvédelem volt az elsődleges a hét a programjában. Így a diákok sem tanórákon vettek részt, hanem különböző programokon, kirándulásokon. Jártunk a Menyasszony fátyla-vízesésnél. Kettő istentiszteleten vettünk részt. Voltunk egy moziban is, ahol egy román filmet néztünk meg francia felirattal, úgyhogy nem sokat értettünk belőle. A film témája is a természetvédelemhez kapcsolódott. A városban kétszer is voltunk, ahol múzeumokat, egy tűzoltó tornyot és templomokat látogattunk meg.
Milyennek láttátok Kolozsvárt?
Zsombor: Egy nagyon szép város, ahol több művészeti stílus is találkozik egymással.
Teó: Tehát egy modern épület mellett például ott állt egy reneszánsz stílusú templom. A város infrastuktúráját tekintve Budapesthez hasonlítható.
Mi volt a legszebb?
Teó, Zsombor: A Menyasszony fátyla-vízesés az, ami talán a legszebbnek mondható. Úgy, hogy a völgyben sétáltunk és közvetlen mellettünk egy száz méteres hegy nőtt a semmiből.
Milyen volt a kollégiumi élet?
-Zsombor: Nagyon jó, bár aktívabb szerintem, mert sokkal többen voltak bent a kollégiumban.
– Teó: Mi öten voltunk egy szobában. Kezdetben hűvös idő volt, amit az ottaniak megszoktak, de mi az első éjszakát kicsit fagyosan töltöttük.
Ott a kollégium másmilyen, mint nálunk. Egyben van az iskolával. Az iskola második emeletén néhány tanterem között foglaltak helyet a szobák. A tanárok, diákok bármikor felmehettek oda. Így kevésbé volt privát érzés. De előny is, mert közel van, az iskolába való lejutás csak annyi, hogy le kell menni egy lépcsőt.
Milyenek az ottani diákok hétköznapjai? Mennyire nyertetek ebbe betekintést?
-Zsombor: A tanórák hiánya ezt valamennyire megakadályozta. Azt láttuk, a diákok meglehetősen függetlenek, mindig saját kezdeményezésükből mennek el helyekre, ha akarnak.
-Teó: Kicsit kötetlenebb a rendszer. A diákokon múlik a programok szervezése, ami jó, mert jobban el tudják dönteni, mit szeretnének.
Mi a benyomásotok az ottani tanárokról?
-Zsombor: Az eltérés ott is megvan a tanárok között. 5 tanárral találkoztunk a lelkésszel együtt. Annak az osztálynak az osztályfőnöke, ahova hétfőn kerültünk, nagyon kedves volt. Találkoztunk egy tesitanárral, egy idősebb tanárral, ők is kedvesek voltak. Volt egy angoltanár és egy román nyelv tanár, aki egy szót nem beszélt magyarul, ők azért szigorúbbak voltak.
Mindketten matek-fizika szakosok vagytok. Milyennek láttátok a fizika szertárat?
-Teó: Megtaláltuk, de sajnos bepillantást nem tudtunk tenni, pedig szerettünk volna.
Milyen helyi ételeket ettetek?
-Teó: Kifejezetten román stílusút nem ettünk. A menzán étkeztünk, ami nagyon különböző a miénktől, sokkal drágább, de jobb minőségű. Nincs szabályozás a szív-és érrendszeri betegségekre.
-Zsombor: Jól megsózzák, megfűszerezik az ételeket.
Teó: A kollégisták számára kb 100.000 Ft egy hónapra, ebben van reggeli, ebéd és vacsora. Mi egy hétig voltunk ott, ami kb 25.000 Ft. Az ízek, az étel minősége jó volt, mintha étteremben lettünk volna.
Kötöttetek barátságokat?
-Teó: Kötöttünk a magyar oldalról is, azokkal, akik másik városokból mentek, és a kolozsvári diákokkal is.
-Zsombor: Az ottani lelkésszel nagyon jókat beszélgettünk, például amikor a városban körbevitt minket. Értékelte, hogy érdeklődőek vagyunk. Nem igazán volt olyan téma, amiről ne lehetett volna beszélni vele.
Találkoztatok- e valamilyen különleges szokással, ami itt nincs, de tetszett?
-Zsombor: Reggeli torna? (összenevetnek)
-Teó: Szerda este sikerült részt vennünk egy felnőtté avatáson, ami a Bethlen bálunk és a ballagásunk ötvözetéhez hasonló.
-Zsombor: Az elején átmentünk egy másik épületbe, ami az iskola környékén volt. Ott az itteni szalagavatókhoz hasonló stílusú előadást láttunk. Először egy viccesebb, szórakoztató jellegű műsort adtak elő, ezután egy meghatóbb hangulatú megemlékezés jött az osztályokról.
Miután ez véget ért, visszasétáltunk a kollégiumba. A kollégium egy négyzet alakú épület a közepén egy óriási szabad térrel. Itt egy keringőt adtak elő a tizenkettedikesek.
Láttatok- e valamilyen különleges helyi szokást?
-Zsombor: Az enyhén szabadabb stílusú vezetést leszámítva?
-Teó: Egy érdekesség volt, ami kicsit megepett, hogy az osztályfőnököt oszinak szólítják. Oszi néni és oszi bácsi.
Menyasszony fátyla-vízesés ( Csóri Zsombor fotója)
Mátyás király szülőháza Kolozsvárott (Csóri Zsombor fotója)
